A családfakutatás mellett kedvenc időtöltésem a kötés és horgolás. Hihetetlen, de a legrégebbi kötött holmi az időszámításunk szerint IV-V. századból való. De ez még mind semmi! Időszámításunk előtt XIX. századból származó falfestményen a nőalakok rövid kötött kabátkát viselnek..
Úgy tűnik, Homérosz Iliászának és Odüsszeiájának keletkezésekor is ismerték a kötést: a kérők által sürgetett, Odüsszeuszra váró Pénelopé azzal hárította el a kérők ostromát, hogy csak akkor megy férjhez, ha elkészíti köntösét. Csakhogy éjfélkor fölfejtette azt, amit nappal készített, márpedig csak a kötést lehet gyorsan és károsodás nélkül fölfejteni, a szövést nem. (Ha már Homérosznál tartunk, Odüsszeusz piros öve sem véletlenül piros! )A XIII. századig kevés lelet maradt fenn. A kötés ebben az időszakban főként Keleten és az arab kultúra országaiban fejlődött. A keresztes hadjáratok nagyban hozzájárultak, hogy Európában is elterjedjen ez a kézimunka. A XVI. században már Európa – szerte ismerik a kötést, és a kötött termékek-különösen a kötött harisnyák- nagy népszerűségnek örvendenek a királyi udvarokban és nemesi körökben. (lásd kép, VIII. Henrik csinos harisnyás lábát Hans Holbein 1537-e festményén).
A kötőmesterség eleinte férfimunka volt, s a mesterek a nők kunkurenciája ellen külön egyezményekkel védekeztek. Csak később, amikor a kötés szélesebb körökben is elterjedt , kezdtek el a nők is foglalkozni vele. A kötés kis közösségekben úgy folyt, mint a fonás a fonókban.
1589-től, az angol William Lee találmánya nyomán készítették csaknem valamennyi kötőgépet. A fejlődésnek hosszú időre volt szüksége, s csak a XIX. században került sor a kötőipar gépesítésére.
A kézi kötés azonban továbbra is nagy népszerűségnek örvend! A művészi kivitelezésű, kézzel kötött divatáru minden korban közkedvelt! Kössünk hát Hölgyeim és Uraim!
Kép forrása, wikipedia.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: