Kik az őseink?-Családfakutatási szolgáltatás

Tűzijáték rendező, motorversenyző, feltaláló-Ki lehet Ő?

Bár idén elmaradt a nagyszabású tűzijáték, épp időszerű megemlékezni a magyar pirotechnika úttörőjéről, Janitsáry Ivánról.

Magyarjainknak nem kellett messzire menniük, hogy eltanulják  a tűzijáték készítés titkait.  Az osztrák Stuwer család a XVIII. század végén és a XIX. században a művészi pirotechnika koronázatlan királyai voltak. Beutazták Európa csaknem minden országát, és csodás produkcióikkal elkápráztatták az emberek tömegeit. Bécstől Szentpétervárig ismerték híres tűzművészetüket. A dinasztia első tagja, Johann Georg Stuwer bajor származású, ingolstadti születésű tűzszerész tiszt volt, aki kitanulva a brandenburgi tüzérek hagyományos pirotechnikai művészetét, az 1770-es években Bécsben telepedett le. Első bemutatkozásával egy csapásra meghódította a város népét és az uralkodó köröket is.
Magyarországon is többször megfordult, tűzijátékával minden jelentősebb társadalmi-politikai ünnepélyen szerepelt.  Johann Georg Stuwer kiváló szakmai képessége tovább élt fiában: Kaspar Stuwerben, de különösképpen unokájában és dédunokájában, az idősebbik és az ifjabbik Anton Stuwerben.

Az idősebb Anton Stuwer volt az, akit a Batthyány-kormány az 1848-as szabadságharc alatt a katonai rakéták készítésére felkért. 1849 után is többször megfordult Magyarországon tűzijátékrendezvényeivel. A fiatalabbik Anton Stuwert is igen megkedvelték a magyarok. Többször kapott meghívást a Népkertbe, az Állatkertbe, jégünnepségekre tűzijáték rendezésére. A híres franica Blondin kötéltáncos rakétamutatványaiban is közreműködött. Magyar nyelven is jelent meg könyve „A tűzművészet” címmel.

Stuwer csodás tűzijátékából kapott kedvet két későbbi magyar neves tűzszerész: Emmerling Adolf és id. Janitsáry Iván gyógyszerész. Az előbbi Pesterzsébeten a Vágóhíd utca 17. szám alatt gyárat létesített, a gróf Károlyi — a mai Ferenczy István — utca 26. szám alatt pedig üzlethelyiséget. Tűzijátékot, lampionokat, farsangi és színházi jelmezeket lehetett nála vásárolni
 
Dragomiresti Janitsáry Iván gyógyszerész Rákosszentmihályon kísérleti pirotechnikai laboratóriumot rendezett be. A pirotechnika világhírű úttörője, örök kísérletező és fejlesztő volt. 
 
Nagyapja görög származású komáromi gabonakereskedő, a magyarországi hajózás pályatörője. Nagybátyja, Janitsáry Sándor országgyűlési képviselő. Iván 1869-ben Dunapentelén született. Gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett, majd gyakornoki idejét Bécsben töltötte. Összegyűjtötte a világ minden táján fellelhető pirotechnikai irodalmat, a legritkább és legbecsesebb szakkönyvtára volt. Az öszegyűjtött recepteket kipróbálta és a tapasztalatokat összesítette. Számos technológai eljárást dolgozott ki üzemében. Budapesten a Váci úton volt Phönix nevű gyógyszertára.  Idejében ő volt a legkomolyabb, legmagasabb színvonalú pirotechnikus, aki a hazai tűzijátékokat rendezte.
 
Végtelenül sokoldalú, kivételes személyiség volt.  Kerékpározott, majd ő hozta be Magyarországra az első Hildebrandt—Wolfmüller típusú motorkerékpárt.  Az 1899-ben Budapesten megrendezett motorversenyen első helyezést ért el az egyik versenyszámban. Így írtak róla a korabeli lapok: “Kerékpár és motorverseny. A csömöri úti versenypályán ma délután fél négykor tartotta a Budapesti Torna-Klub országos kerékpár,- és motorversenyét. A motoros háromkerekűek versenyében Janitsáry Iván (Automobil-Klub) aratott könnyű győzelmet. A rendezés jó volt, csak az eső zavarta meg kissé a nagyszámú közönség mulatságát.”  1899 június 2.
 
Talán legfontosabb találmánya az I. világháborúban elterjedt,  Pirolit névre keresztelt szilárd spiritusz kocka. 
kész szilárd spiritusz darab bárhol meggyújtható volt, így főzésre, felmelegítésre kiválóan felhasználható. Életmentő volt a harctéren.
 
Abban a szerencsében volt részem, hogy én állíthattam össze családfáját leszármazottja megbízásából. Hihetetlen élmény volt összegyűjteni a róla és családjáról szóló érdekességeket, ősei nyomába eredni.  1934-ben, 65 éves korában váratlanul hunyt el Budapesten.
 
Képek forrása wikipedia és picjumbo képe a pixabay-en
Stuwer családról forrásanyag:  Élet és Tudomány, 1974. 33.szám
Ismerd meg a múltad, ismerd meg Önmagad!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás