Kik az őseink?-Családfakutatási szolgáltatás

Tűzijáték rendező, motorversenyző, feltaláló-Ki lehet Ő?

Bár idén elmaradt a nagyszabású tűzijáték, épp időszerű megemlékezni a magyar pirotechnika úttörőjéről, Janitsáry Ivánról.

Magyarjainknak nem kellett messzire menniük, hogy eltanulják  a tűzijáték készítés titkait.  Az osztrák Stuwer család a XVIII. század végén és a XIX. században a művészi pirotechnika koronázatlan királyai voltak. Beutazták Európa csaknem minden országát, és csodás produkcióikkal elkápráztatták az emberek tömegeit. Bécstől Szentpétervárig ismerték híres tűzművészetüket. A dinasztia első tagja, Johann Georg Stuwer bajor származású, ingolstadti születésű tűzszerész tiszt volt, aki kitanulva a brandenburgi tüzérek hagyományos pirotechnikai művészetét, az 1770-es években Bécsben telepedett le. Első bemutatkozásával egy csapásra meghódította a város népét és az uralkodó köröket is.
Magyarországon is többször megfordult, tűzijátékával minden jelentősebb társadalmi-politikai ünnepélyen szerepelt.  Johann Georg Stuwer kiváló szakmai képessége tovább élt fiában: Kaspar Stuwerben, de különösképpen unokájában és dédunokájában, az idősebbik és az ifjabbik Anton Stuwerben.

Az idősebb Anton Stuwer volt az, akit a Batthyány-kormány az 1848-as szabadságharc alatt a katonai rakéták készítésére felkért. 1849 után is többször megfordult Magyarországon tűzijátékrendezvényeivel. A fiatalabbik Anton Stuwert is igen megkedvelték a magyarok. Többször kapott meghívást a Népkertbe, az Állatkertbe, jégünnepségekre tűzijáték rendezésére. A híres franica Blondin kötéltáncos rakétamutatványaiban is közreműködött. Magyar nyelven is jelent meg könyve „A tűzművészet” címmel.

Stuwer csodás tűzijátékából kapott kedvet két későbbi magyar neves tűzszerész: Emmerling Adolf és id. Janitsáry Iván gyógyszerész. Az előbbi Pesterzsébeten a Vágóhíd utca 17. szám alatt gyárat létesített, a gróf Károlyi — a mai Ferenczy István — utca 26. szám alatt pedig üzlethelyiséget. Tűzijátékot, lampionokat, farsangi és színházi jelmezeket lehetett nála vásárolni
 
Dragomiresti Janitsáry Iván gyógyszerész Rákosszentmihályon kísérleti pirotechnikai laboratóriumot rendezett be. A pirotechnika világhírű úttörője, örök kísérletező és fejlesztő volt. 
 
Nagyapja görög származású komáromi gabonakereskedő, a magyarországi hajózás pályatörője. Nagybátyja, Janitsáry Sándor országgyűlési képviselő. Iván 1869-ben Dunapentelén született. Gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett, majd gyakornoki idejét Bécsben töltötte. Összegyűjtötte a világ minden táján fellelhető pirotechnikai irodalmat, a legritkább és legbecsesebb szakkönyvtára volt. Az öszegyűjtött recepteket kipróbálta és a tapasztalatokat összesítette. Számos technológai eljárást dolgozott ki üzemében. Budapesten a Váci úton volt Phönix nevű gyógyszertára.  Idejében ő volt a legkomolyabb, legmagasabb színvonalú pirotechnikus, aki a hazai tűzijátékokat rendezte.
 
Végtelenül sokoldalú, kivételes személyiség volt.  Kerékpározott, majd ő hozta be Magyarországra az első Hildebrandt—Wolfmüller típusú motorkerékpárt.  Az 1899-ben Budapesten megrendezett motorversenyen első helyezést ért el az egyik versenyszámban. Így írtak róla a korabeli lapok: “Kerékpár és motorverseny. A csömöri úti versenypályán ma délután fél négykor tartotta a Budapesti Torna-Klub országos kerékpár,- és motorversenyét. A motoros háromkerekűek versenyében Janitsáry Iván (Automobil-Klub) aratott könnyű győzelmet. A rendezés jó volt, csak az eső zavarta meg kissé a nagyszámú közönség mulatságát.”  1899 június 2.
 
Talán legfontosabb találmánya az I. világháborúban elterjedt,  Pirolit névre keresztelt szilárd spiritusz kocka. 
kész szilárd spiritusz darab bárhol meggyújtható volt, így főzésre, felmelegítésre kiválóan felhasználható. Életmentő volt a harctéren.
 
Abban a szerencsében volt részem, hogy én állíthattam össze családfáját leszármazottja megbízásából. Hihetetlen élmény volt összegyűjteni a róla és családjáról szóló érdekességeket, ősei nyomába eredni.  1934-ben, 65 éves korában váratlanul hunyt el Budapesten.
 
Képek forrása wikipedia és picjumbo képe a pixabay-en
Stuwer családról forrásanyag:  Élet és Tudomány, 1974. 33.szám

A szekrény feltárta titkát-Családfakutatás egy szekrény körül

Hogyan jutottam el egy régi szekrényajtótól egy vasúti váltókezelő haláláig? Hát így!:

Az egyik népszerű bútorfestős csoportban tettek közzé egy nagyon érdekes fotót. Szombathelyről származó régi ruhásszekrény felújítása közben, a szekrényajtó belső felén egy kézzel írt családfára bukkant a szekrény kedves, új tulajdonosa. Pláski Lajos és családja születési és halotti bejegyzései voltak feljegyezve.Plaski családfa

Természetesen, mint lelkes családfakutatónak,  felkeltette a kíváncsiságomat, hogy utána nézzek, ki volt ez a Pláski család, olyan ritka ez a név!

Hamarosan el is csíptem egy szálat! Pláski Lajos szülei Vas megyéből, Dömötöri településről származtak. Ott születtek és ott is volt az esküvőjük 1890-ben. Ekkor az édesapa még, mint napszámos szerepelt az anyakönyvben. Sorra születtek a gyermekeik. 1894-re az édesapát már, mint vasúti őrt jegyzik. Érdekes, hogy a gyerekek születési helyével nyomon tudjuk követni a család lakhelyét, mintha vasútállomásról- vasútállomásra mentek volna. Gondolom, mikor épp hová helyezték a családfőt.

Dömötöri, Balatoncsehi, Lajos nevű fiuk 1899-ben Fonyódon született például. Ő vitte tovább a vasutas szakmát a családban. Feltételezhetően már vasutasnak is tanult.

 

art deco szekrény

1928-ban házasodott meg. A szekrény, stílusából következtetve, a 20-as években készülhetett. Hálószobaszekrény, kettő is van belőle. Egy hálószobabútor garnitúra részei. Talán nászajándékba kapta az ifjú pár? Vagy friss házasként maguk vették? Ki tudja?

 

Három gyermek születését jegyezték fel az ajtólapra. Közben egy névváltoztatásra is sor került a harmincas években.  Szomorúan láttam, hogy a legkisebb gyermek születése után fél évvel az édesapa igen fiatalon, 41 éves korában meghalt. Utánanézem és megtaláltam, hogy akkor épp Mezőlakon élt a család.

mezőlak vasútállomás

Mezőlaki állomás Forrás: vasutallomasok.hu

A korabeli újság írt is a halálesetről: „Halál a sínek mellett 

A szomszédos Mezőlak község vasúti állomásán tragikus körülmények között meghalt Pados Lajos mezőlaki vasutas.  Szolgálatteljesítés közben érte utol a halál a népszerű vasutast, aki a sínek mellett egy tehervonat szétkapcsolásánál akart közreműködni, de hirtelen rosszullét fogta el, összeesett és meghalt. Szívszélhűdés volt a halál oka. Nagy részvét mellett temették el.” -Forrás: Pápa és vidéke, 1941. november 23.

 

A tragikus haláleset után a család talán Szombathelyre költözött, a fiatal özvegy szülőhelyére. A szekrény hátlapján lévő Magyar Királyi Államvasutak címkéje erre utal, a szekrényeket vasúton szállították Mezőlakról Szombathelyre.vasúti cimke

Hogy a rákövetkező 80 évben hol voltak, kinek az az otthonát szépítették, nem tudni.

Az viszont bizonyos, hogy a  szekrény új köntösben, új gazdájánál Sobor községben kezdi hamarosan második virágkorát. Természetesen a családfát az ajtón tisztelettel, örökül meghagyva az utókornak. 

UPDATE! FRISS HÍR! 

A cikk megírása óta jelentkezett egy Pláski rokon Sopronból!!! Idézem: 

” Pláski Lajos a dédmamám, Pláski Anna testvére volt! Küldök egy fotót róla és a férjéről! Ők Vasváron telepedtek le, dédpapa is vasutas volt!! Sőt, az ő fiúk, a nagymamám testvére is!
Úgy örülök és hálás vagyok neked, hogy egy ilyen sztorit prezentáltál, és épp a felmenőimről! Köszönöm! Csaknem hihetetlen!”Köszönöm! Ilyenkor érzem úgy, hogy megéri a sok fáradság, energia, amit a kutatásnak szentelek! Ezúttal, “csak úgy”, színtiszta lelkesedésből!  
 

Nektek is van érdekes helyre lejegyzett családfátok? Általában a családi Bibliába szokták beírni a családi eseményeket, szekrényajtón én mindenesetre még nem láttam! Várom a kommenteket!

Ha pedig Te is szeretnéd ha kikutatnám a családfád, keress bizalommal

 

A kiemelt kép forrása Pixabay 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!